2014. július 16., szerda

Wendler Zoltán Artúr: Éjjeli meredek hely

( Első és utolsó elvonás, tünetekkel. )

Új ember: Jó estét kívánok! Alhatok itt az éjjel? Még nem jártam erre. Új ember vagyok.

Gondnok: Ne mondja! Eléggé gyűrött.

Új ember: Mit tegyek? Nincs vasalóm. Illetve, egy vasam sincs.

Gondnok: Ivott?

Új ember: Az feltétel ahhoz, hogy beengedjen?

Gondnok: Ne viccelődjön! Leheljen rám!

Új ember: Ezt komolyan szeretné? Fokhagymás lángost vacsoráztam. A multi előtt dobta el egy kedves, sikoltozó hölgy, amikor mosolyogva kértem, hogy visszatolhassam a bevásárló kocsit a helyére. Nincs szondája?

Gondnok: De van, csak kell a törzsalvókhoz. Na! Lehel, vagy nem lehel?

Új ember: Nem. Giottónak hívnak, de szeretem a kürtös kalácsot.

Gondnok: Most szórakozik?

Új ember: Már nem telik rá, de régebben eljártam moziba.

Gondnok: Ha továbbra is így válaszol, elvitetem innen.

Új ember: Szép! Kérdezzen értelmesen, akkor rendesen tudok válaszolni. Ne gondolja, hogy valami jött-ment csavargó vagyok. A múlt héten még tanítottam.

Gondnok: Tényleg? És mit?

Új ember: Mórest. A másik szálló gondnokának!

Gondnok: Na, jó! Maga tudja! Menjen csak be a szállóra, de figyelmeztetem, hogy odabenn összeszokott csapat van. Ha nem illeszkedik be, hamar ki fogják utálni innen.

Új ember: Na és? Csak egy éjszakás kaland ez nekem. Holnapra ki fog derülni, hogy minden rendben van, és nem látnak többet itt.

Gondnok: Mind ezt mondja első nap. Na, menjen, mielőtt még meggondolom magam.

Hatvanas: Ni csak! Új ember! Hozta Isten minálunk!

Új ember: Naná! Majd a mikulás!

Egy nő: Az ünnepekkel ne dobálózzon!

Új ember: Jelenleg mást nem tudok magához vágni.

Pulóveres: Hagyja! Vinácska megközelíthetetlen!

Új ember: Annyira rátarti?

Hatvanas: Nem. De menjen csak közelebb hozzá.

Új ember: Akkor mi lesz? Pofán vág?

Pulóveres: Ja. Az illata.

Új ember: Nem működik a fürdő?

Pulóveres: Működik, de a múlt héten aludt itt egy egyetemi tanár. Az magyarázta el neki, hogy nem szabad sűrűn fürödni, mert akkor lemossa a bőréről a természetes védőréteget.

Hatvanas: És milyen igaza volt. Védőréteg. Azóta senki nem molesztálja Vinácskát.

Bácsika: Maradjanak már csendben! Vannak itt, akik aludni szeretnének!

Hatvanas: Akkor minek jött ide? Maradt volna a parkban! Ott csend van.

Bácsika: Akkor maga még nem aludt parkban. Az a sok madár, meg kutya, meg...

Hatvanas: Az nem park, az állatkert.

Pulóveres: Az nagyon jó hely! Tavaly két hónapig is elvoltam az orangutánokkal. Még etettek is.

Új ember: Akkor miért nem maradt ott?

Pulóveres: Lebuktam. Jött a párzási időszak.

Hatvanas: Hé! Vigye innen az idomított zokniját!

Pulóveres: Ezt meg hogy érti?

Hatvanas: Láttam, hogy a minap magától ment be az ágy alá. És nem volt benne a lába.

Új ember: Üres ez az ágy itt?

Hatvanas: Nem hiszem. Nézzen be a takaró alá. Talál ott némi nyüzsgést.

Vakaródzó: Tegnap nem abban az ágyban aludtam.

Pulóveres: Hát hol?

Vakaródzó: Az ambulancián. Elcsúsztam a mozgólépcsőn.

Hatvanas: Na persze! Ha nem iszik, máris alig áll a lábán, mi?

Vakaródzó: Sosem iszom.

Pulóveres: Vizet.

Vakaródzó: Különben, éhes voltam. A kórházi koszt pedig egészen jó.

Pulóveres: Igaz, de csak az egészséges szervezet birkózik meg vele.

Új ember: Csodálom, hogy kijött. Aki oda egyszer bekerül...

Hatvanas: Mit csinál?

Új ember: Sodrok magamnak egy cigarettát.

Pulóveres: Legalább elmondhatja magáról, hogy kátrányos helyzetű.

Egy nő: Kinn dohányozzon!

Új ember: Itt nem lehet?

Vakaródzó: Lehetni lehet, csak nem szabad.

Hatvanas: Sodorjon már nekem is egyet.

Új ember: Mit ad érte?

Hatvanas: Akkor ne sodorjon.

Új ember: Most mit sértődik? Itt van, de fizetésig ne kérjen többet.

Pulóveres: Magának van fizetése?

Új ember: Nekem nincs, de az emberek többségének van.

Hatvanas: Miért nem dolgozik? Elég erősnek, egészségesnek néz ki.

Új ember: És hülye sem vagyok. No, azért nem.

Pulóveres: Én dolgoznék, ha lehetne.

Új ember: Marha! Akkor miből élne?

Pulóveres: Ja, igaz. Egy csomó kiadásom lenne.

Hatvanas: És akkor ott volna még az a sok kéregető is az utcán.

Új ember: Kegyed miből él?

Egy nő: Semmi köze hozzá!

Új ember: Már ismerkedni sem szabad?

Bácsika: Így nem lehet aludni! Mindjárt elmegyek!

Egy nő: Disznó!

Bácsika: Nem úgy gondoltam! Boszorkány!

Új ember: Ja, így már értem!

Pulóveres: A Lonti nővér! Az a boszorkány, nem a Vinácska!

Hatvanas: Csak ne bántsa a nővért! Sokszor hoz nekünk saját készítésű süteményt.

Vakaródzó: Na, ja! Senki nem eszi otthon.

Hatvanas: És ha igaz? Legalább eszébe jutunk.

Új ember: Megyek! Rendbe szedem magam, mert holnap randim lesz.

Egy nő: Ugyan kivel?

Új ember: Mit kíváncsiskodik? Amúgy egy szociális munkással.

Hatvanas: Érdekes ízlés. Én nőkkel szoktam randizni.

Új ember: Az illető is hölgy.

Hatvanas: Sokat változott a világ. Régebben másként hívták a... szociális munkásnőket.

Új ember: Maga ne menjen ki az utcára. Így ne. Keveri a dolgokat itt, de nagyon.

Vakaródzó: Na, siessen! Nekem is kell nemsokára.

Új ember: Mi kell?

Vakaródzó: Most mondjam ki?

Új ember: Jó! Jó! Megyek már!

Pulóveres: Csak vigyázzon! Mindent fordítva kell odaát használni!

Új ember: Ezt nem értem.

Hatvanas: Közös a vizesblokk a szomszéd szállóval.

Új ember: Na és?

Pulóveres: A csapban barna macik lubickolnak, de a wécé csészék tiszták.

Hatvanas: Mi az? Már végzett is?

Új ember: A mosdóban...

Pulóveres: Mitől olyan falfehér?

Új ember: Egy férfi...felakasztotta magát a...

Hatvanas: Ugyan, dehogy! Az csak egy rongybaba. Biztosan kimosta a tulajdonosa. Most felcsipeszelte száradni.

Egy nő: Az a...gazember! Azt szokta az ágyába tenni, hogy ne fekhessen bele senki, amíg kiszökik este a kocsmába.

Bácsika: Nahát! Milyen tájékozott tetszik lenni.

Új ember: Nem hulla? Rongybábu? Ez biztos?


Vakaródzó: Biztos! Mint a...mint a segély!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése