2015. április 29., szerda

Szűcs L. Attila: A portré (Téma: Szappanbuborék)

(Oscar Wilde tiszteletére)

Szereplők:

Basil Hallward: Festő
Lord Henry: Basil barátja
Lady Margareth: Basil egyik modellje.

London, 1889
A festő műtermébe lépnek be. Felakasztva, de még a falaknak támasztva is mindenütt képek, a helyiség közepén pedig egy letakart festőállvány.

BASIL: (lelkesen) Komolyan mondom, Ő a legjobb modellem eddig. A kép pedig... hát az valami különösen jól sikerült.

HENRY: (unottan nézegeti a falon lógó csendéletet) Valóban? Ennek igazán örülök.

BASIL: (kissé türelmetlenül) Olyan kedvtelen vagy. Miért nem osztod a lelkesedésemet?

HENRY: (tovább lép egy tájképhez) Mert mindig ilyen vagy. Megfested a gyümölcstálat, nem tudsz betelni vele, de a következő héten már újat festesz, mert mégsem tetszik a régi. Aztán meglátsz egy szép tájat. Lefested, és szerelmes leszel belé, aztán egy hónap múlva a sarokba dobod, mert nem tetszik. Kimész, hogy újra lefesd, de akkor már nem olyan, mint mikor először láttad, más a fény, más az időjárás. Nem tetszik már, inkább keresel egy modellt, akit lefesthetsz....

BASIL: Peh, úgy beszélsz, mint egy kritikus.

HENRY: (mosolyogva) Csak azért, mert nem vagyok hivatásos, már nem is lehet véleményem? Lehet, hogy nem vagyok szakács, de azt el tudom dönteni, ízlik-e az étel.

2015. április 26., vasárnap

Jassó Judit: 0/24 (Téma: Párkapcsolat)

Történik napjainkban. A színen ágy és asztal, két székkel. A FÉRFI és a NŐ (belülről kívülre haladva) fekszik.

NŐ: (lassan felül) Biztosan éreztem, hogy ma éjjel megfogantam. Ef az együttlétünket követően végighúzta ujját a karomon, nyomán kékesen szikrázott, mint az elektromosság. (Hirtelen világosság támad.) Még ne! (arca elé kapja a kezét) Fáradt vagyok.

Felkelnek. A FÉRFI felöltözködik.

NŐ: (a FÉRFI kezébe adja a kalapját, a sétapálcáját és a táskáját, puszit imitálnak, a FÉRFI jobbra el) Reggel megszültem a gyermeket. (bemászik az ágyba, vajúdik, majd a szokásos háton fekvő pózban nyög) Istenem! Anyám! Miért hagytatok el engem! (Csönd.) Fiú. (ismét felkel, öltözködik) Megfőztem a vacsorát, előtte dolgoztam és hazahoztam a gyermeket a bölcsödéből, az óvodából és az iskolából.

FÉRFI: (visszatér balról) Megjöttem. 

NŐ: (elveszi a kalapját, a sétapálcáját és a táskáját, majd az ágyra teszi) Feltálaltam a vacsorát. 

A FÉRFI odamegy hozzá és megüti.

2015. április 24., péntek

Vass Antónia: Az utolsó parti (Téma: Ünnep)

 Derengő kékség a színpadon, jobbról egy kandeláber fénye szűrődik be. A tér közepén egy fiatal fiú térdel kopott kabátban, fázik, tenyerét összedörzsöli, majd benyúl a kabátja zsebébe és kivesz egy fekete bőrkötésű könyvet. Leteszi maga elé, fellapozza, hosszan néz valamit, felnéz, körbetekint, sietősen elrakja a könyvet és elindul jobbra. Már majdnem kimegy, amikor meggondolja magát, megtorpan és elindul a másik irányba. Egy koldus közeledik felé onnan, ahonnan az előbb visszafordult.

FIÚ                 Hé, te!
KOLDUS       (elfordulva) Hagyj!
FIÚ                 (közelebb lép, megfogja a koldus kezét) Hé, te! Te biztos tudod, hol van a…
KOLDUS       (elrántja a kezét) Hagyj!
FIÚ                 (megy utána) A híd! Ma szentelik, mondd meg merre!
KOLDUS       (visszafordul) Adj pénzt.
FIÚ                 Nekem nincs pénzem.
KOLDUS       Akkor hagyj!
FIÚ                 Nekem oda el kell jutnom! Muszáj, hogy lássam, hol a híd?
KOLDUS       Adj pénzt.
FIÚ                 (a zsebében turkál, talál némi aprót) Csak ennyi van. Mondd az utat!
KOLDUS       (számolja a pénzt, majd előre mutat) Arra. (a másik irányba el)
FIÚ             Hé, várj! Merre? Elvetted a pénzem! Tolvaj! (magának) A játékmester… (a sötétségbe kiált, hangját visszaverik a falak) Játékmester! Játékmester! (magának) Az ördögbe, mindig itt szokott állni. (egy árny tűnik fel a félhomályban) Ő lesz az. Játékmester!

2015. április 23., csütörtök

Földi Nóra: Szappanbuborék (Téma: Szappanbuborék)

Tavaszias idő, a Nap melege már elég erős ahhoz, hogy kabát nélkül, egy szál blúzban lehessen mászkálni. A város főterén, az újonnan megnyitott szökőkút körül lévő padokon lézengenek a fiatalok és idősebbek egyaránt. Az egyiken - egy kicsit távolabb a szökőkúttól – Hanna ül, kávéját kortyolgatja és várja barátnőjét, Fannit. Nem sokkal később meg is érkezik és nagy mosollyal ül le, miközben a boltban vett hideg kávéját bontogatja.

HANNA: 23 éves nagyvárosi egyetemista
FANNI: 20 éves kisvárosi egyetemista

FANNI    (nagyokat sóhajtózik)
HANNA (szemeit forgatja) Na, mire fel ez a nagy sóhajtozás?
FANNI    (leteszi a kávét a padra és izgatottan válaszol) Szerelmes vagyok!
HANNA Már megint?
FANNI    (felháborodva) Mi az hogy már megint?
HANNA         Amikor legutóbb itt ültünk, akkor is ugyanezt mondtad. (gúnyosan) Vagy ez még mindig ugyanaz az illető?
FANNI    Az Gergő volt. (legyint egyet) Azt hittem, ő az igazi, de kiderült, hogy gyökér.
HANNA Én mindig mondtam, hogy zenészekkel nem érdemes kezdeni, de sosem hallgatsz rám.
FANNI    (megrázza a vállát) Ő valahogy másnak tűnt.
HANNA  Ők valahogy mindig másnak tűnnek.
FANNI    Hagyjuk is. (belekortyol kávéjába) Örülök, hogy újra össze tudtunk futni még így a vizsgaidőszak előtt. Ez a második félév kész katasztrófa.
HANNA  Ne is mondd! A tanárok még szadistábbak… (elgondolkozik)
FANNI    Ja. (a távolba mered)
HANNA  Na jó, nem bírom tovább. Mesélj erről az új szerelmedről!

2015. április 21., kedd

Kosztadinovszki Szoraja Dalma: A csend, ami nincsen (Téma: Csend)

Helyszín: egy középiskolai tanterem
Szereplők: Jill, Tim, Bess, Mr. Wright és a 10. osztály

1.      jelenet: A terv

Csend. Az óra ketyegését is hallani lehet. Hosszú szünet. Hirtelen közeledő zajok hallatszódnak.  Beront a terembe 3 diák, két lány és egy fiú, hangosan röhögve, kiáltozva.

TIM: (lihegve) Azta, ez rohadt jó volt.
JILL: (szintén lihegve) Az, nagyon.

Leülnek egymással szemben, két pad tetejére. Szünet, amíg kilihegik magukat.

BESS: Biztos nem lesz ebből baj?
TIM: Már hogyne lenne? De ez a lényeg!
BESS: Csak azért, mert én nem akarok kikapni…
JILL: Menj már, kit érdekel, mit kapunk érte?
TIM: Ekkora poént nem lehetett kihagyni!
JILL: Az tuti. (felnevet) Te jó ég, ha elképzelem a gülüszemű Mr. Wright képét, amint meghallja majd…
TIM: (szintén nevetve) Azt a förtelmes, fülsértő csengőhangot a telóján, amint azt hörgi… mit is hörög?
JILL: Azt, hogy a matektanárok mind hülyék, a matektanárok mind hülyék! (röhögve) Úristen, behalok mindjárt…
TIM: (szintén röhögve) Most arra gondolj, milyen lesz, mikor óra közben megszólal, és a többiek meghallják!
JILL: Jézusom, de gáz… (nevetnek)

Kosztadinovszki Georgina Vanda: Csend (Téma: Csend)

Szereplők: Hannah és Tina, 6-7 évesek

Helyszín: Tina otthona, Hannah valószínűleg csak vendégségben van náluk, mert Hannah szüleinek dolga volt, és a Tina családja vigyáz addig rá

Hannah: (nézi, hogy mit csinál Tina, közben rajzol) Te sose szoktál beszélgetni? (szünet) De uncsi vagy.
Tina: (fésülgeti a babáját)
Hannah: Hallod? (szünet) Nem hiszem el, hogy nincs semmi mondanivalód.
Tina: (ránéz, aztán folytatja a játszást)
Hannah: (lekicsinylően néz rá) Miért azt a ruhát adod rá? Nem is áll jól neki.
Tina: (mérgesen felnéz)
Hannah: (megadóan) Jól van, ahogy akarod. A te babád fog nevetségesen kinézni, nem az enyém. De aztán ne mondd, hogy nem figyelmeztettelek.
Tina: (még mindig játszik)
Hannah: (lehajtott fejjel színezi a rajzát, egy pillanatra felnéz, a szeme sarkából rásandít Tinára, majd tovább színez) Amúgy tudom ám, miért nem akarsz beszélgetni.

2015. április 19., vasárnap

Vass Eszter: Fogadalmak (Téma: Fogadalmak)

Szereplők:
BERTA – barna hajú ikerlány
BETTINA – szőke hajú ikerlány
BÁLINT – szőke hajú ikerfiú
VALENTIN – barna hajú ikerfiú

(Helyszín: Egy kávézó két külön beülős része, melyek paravánnal vannak egymástól elválasztva, így nem látják egymást a szereplők. A lányok üdítőt, a fiúk kávét iszogatnak. Az egész felvonás párhuzamos beszélgetésekben zajlik.)

BERTA: (szívószállal a jégkockákat kevergetve a poharában) Oh, hogy gyűlölöm! Soha többé ne kerüljön a szemem elé!
BÁLINT: (kávéját kevergetve) Legközelebb hétfőn fogok ráírni.
BETTINA: (lemondóan) Valahol mindig ezt mondod nővérkém, aztán mihelyt jelentkezik, már ugrasz is.
VALENTIN: (értetlenkedve néz testvérére) Hogy tudod így előre megtervezni? Hát ennyire nem akarod látni?
BERTA: (mélyen belenéz testvére szemébe) Nem, hidd el hugi, most megérett bennem minden arra, hogy változtassak.
BÁLINT: Akarom, de…. tudom, hogy addigra elfelejti a legutóbbi alkalmat.
BETTINA: Ne haragudj, hogy ezt mondom, de ezt csak akkor tudom majd elhinni, ha egyszer így is látom.
VALENTIN: (kicsit mérgesen) Úgy érted, mikor megígérted neki, hogy jelentkezel, és mégsem?
BERTA: (kinéz az ablakon) Miért nem értem én a férfiakat hugi? Miért kell ezt csinálni velem?
BÁLINT: (vállat vonva) Te is tudod, hogy milyen! Ha csak megemlítem, hogy ráérek, máris rám akaszkodik. Nem hagy időt és teret.
BETTINA: Talán Bálint nem tisztel téged eléggé?

2015. április 18., szombat

Farkas Nikolett: Szappanbuborék (Téma: Szappanbuborék)

Szereplők
TAMÁS
BÉLA

Alaphelyzet
A két férfi lóg kint egy irodaház oldalán, az ablakot pucolják.

TAMÁS         Voltál tegnap az előadáson?
BÉLA            (vállát rándítva) Aha, ja.
TAMÁS         Na, tök jó volt szerintem.
BÉLA            (félvállról) Hát, mire gondolsz?
TAMÁS         Tedd közelebb a vödrödet, nem elég habos az enyémben a víz!
BÉLA            Ne’.

lábbal odatolja TAMÁS mellé a vödröt

TAMÁS         Kösz. Szóval arra a részre, amikor arról volt szó, hogy hogyan visszük bele magunkat egy hazugságba. Aztán meg elővette Józsit az előadó, hogy szemléltesse a példát. Jól leégett a fószer, emlékszel?

BÉLA a vödörben kevergeti a tisztítószert a kefével

2015. április 2., csütörtök

Kosztadinovszki Georgina Vanda: Szappanbuborék (Téma: Szappanbuborék)

Szereplők:
Lara: az első jelenetben nyolcadikos, utána középiskolás
Bess: az első jelenetben nyolcadikos, utána középiskolás, Lara barátnője
fiona: középiskolás, Lara barátnője
James: középiskolás

1.     jelenet

Helyszín: park, gyerekek játszanak
Lara: (huncutul mosolyogva buborékot fúj) Egy.
Bess: (mérgesen az orra elé dugja a könyvét) Te hülye, miattad vizes lett.
Lara: (újabb buborékokat fúj) Kettő.
Bess: (értetlenkedve néz rá) Most mi ebben a pláne?
Lara: (mintha nem is hallotta volna, folytatja) Négy.
Bess: (dühösen) Nem hagynád végre abba? (kirántja Lara kezéből a buborékfújót, amiből kiömlik a folyadék, egyenesen Lara ruhájára)
Lara: (megbántódva néz rá) Muszáj mindig tönkretenned mindent?
Bess: Ugyan mit?
Lara: Mindent??? Irigy voltál, irigy vagy és irigy is maradsz mindig is. De csak azért, mert nem bírod elviselni, hogy én megvagyok nélküled is, még nem kellene velem kitolnod.
Bess: Bagoly mondja verébnek… Akkor most mégis mi a fenéért vizezted össze a könyvem? Tudtad volna másfelé is fújni azokat a rohadt buborékokat… Egyszerűen csak unatkozol, és nem bírod elviselni, hogy én meg nem.
Lara: Ez nevetséges… (szünet, majd dühösen mondja) Miért, te talán nem öntötted le a ruhám?
Bess: Az véletlen volt.
Lara: (dühösen) Hát képzeld, az enyém is! (felkapja a holmiját a padról és elrohan)