2015. április 2., csütörtök

Kosztadinovszki Georgina Vanda: Szappanbuborék (Téma: Szappanbuborék)

Szereplők:
Lara: az első jelenetben nyolcadikos, utána középiskolás
Bess: az első jelenetben nyolcadikos, utána középiskolás, Lara barátnője
fiona: középiskolás, Lara barátnője
James: középiskolás

1.     jelenet

Helyszín: park, gyerekek játszanak
Lara: (huncutul mosolyogva buborékot fúj) Egy.
Bess: (mérgesen az orra elé dugja a könyvét) Te hülye, miattad vizes lett.
Lara: (újabb buborékokat fúj) Kettő.
Bess: (értetlenkedve néz rá) Most mi ebben a pláne?
Lara: (mintha nem is hallotta volna, folytatja) Négy.
Bess: (dühösen) Nem hagynád végre abba? (kirántja Lara kezéből a buborékfújót, amiből kiömlik a folyadék, egyenesen Lara ruhájára)
Lara: (megbántódva néz rá) Muszáj mindig tönkretenned mindent?
Bess: Ugyan mit?
Lara: Mindent??? Irigy voltál, irigy vagy és irigy is maradsz mindig is. De csak azért, mert nem bírod elviselni, hogy én megvagyok nélküled is, még nem kellene velem kitolnod.
Bess: Bagoly mondja verébnek… Akkor most mégis mi a fenéért vizezted össze a könyvem? Tudtad volna másfelé is fújni azokat a rohadt buborékokat… Egyszerűen csak unatkozol, és nem bírod elviselni, hogy én meg nem.
Lara: Ez nevetséges… (szünet, majd dühösen mondja) Miért, te talán nem öntötted le a ruhám?
Bess: Az véletlen volt.
Lara: (dühösen) Hát képzeld, az enyém is! (felkapja a holmiját a padról és elrohan)

2.     jelenet

Helyszín: középiskola, tanterem, szünetben

Fiona: Mennyivel jobb lesz, ha végre elhúzhatunk innen…
Lara: Ja. (szünet) De azért én még előtte szeretnék részt venni a Buborék Bálon, ha nem bánod. (rövid szünet) Meg persze, leérettségizni.
Fiona: Azon én is. Viszont a buborékfújó versenyen tuti nem indulok, melletted úgysincs esélyem.
Lara: (vidáman) Kösz, így legalább eggyel kevesebb ellenfelem lesz az este. (szünet) Remélem, nem hiába gyakoroltam annyit…
Fiona: Nem hinném. Max. egy srác jelenthetne neked ellenfélt, de azok az ilyesmit úgyis lányosnak tartják, szóval nem kell félned.
Lara: Azért egy kicsit ideges vagyok, mert az lesz hivatalosan a bálkirálynő…
Fiona: (közbevág) Vagy bálkirály,
Lara: (folytatja)… aki a legtöbb szappanbuborékot fújja egyetlen doboz buborékfújó lötty elhasználásával.
Fiona: Tudom. (szünet) Mit gondolsz, James is ott lesz?
Lara: (meglepődve) Miért ne lenne ott?
Fiona: Hát csak úgy…
Lara: Ott lesz, mert mindig, mindenütt ott van.
Fiona: És ha nem?
Lara: Akkor elmehet a fenébe.

3.     jelenet

Helyszín: erdő, tájfutó verseny, útelágazás

Bess: (tanácstalanul áll) Most merre?
Fiona: (meglepetten néz rá) Komolyan engem kérdezel???
Bess: (gúnyosan) Nem, a madarakat… Hát persze, hogy téged.
Fiona: Bocs, csak nem voltam benne biztos, hogy hozzám szólsz. Úgy értem, mindig kerültél, amióta csak ismerlek.
Bess: Változnak az idők.
Fiona: Az biztos. (szünet, majd felé fordul gyanakodva) Á, már értem, miért ez a kedvesség… (fintorogva) Túl szép volt ahhoz, hogy igaz legyen. (rövid szünet) Tudni akarod, hogy melyik a helyes irány… vagy… már tudod is, és így akarsz rájönni, vajon én is tudom-e, hogy aztán meggyőzhess az ellenkezőjéről, és a rossz irányba küldhess.
Bess: Látszik, mennyi időt töltesz Larával. Azt már el se tudod hinni, hogy valaki akár az igazat is mondhatja.
Fiona: (fintorog)
Futva jön James, a lányok felé néznek.
Fiona: A, francba! Kellett nekem megállni, most még egy valaki, akit be kell érnem…
James: (vállat von) Ez van.
Bess: Én annyira nem bánom. Legalább segíthetsz. Itt ez a térkép, de nem tudok rajta eligazodni.
James: (homlokráncolva) Akkor hogy jutottál el idáig?
Bess: Eddig világos volt az egész. Itt viszont (rámutat a térképen az elágazási pontra) nem elég egyértelmű. Úgy értem, a térkép alapján úgy néz ki, mintha mindkét útvonal ugyanoda vezetne, és kb. a hosszuk is ugyanannyi… Ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy mehetünk bármelyik irányba, ránk van bízva… ahogy eddig… De akkor minek az elágazás, ha nem nyer vele az ember semmit? Ha legalább az egyik út rövidebb lenne, akkor… de nem.
James: Ez is csak egy próba a sok közül. Nem az a lényeg, merre mész, hanem az, hogy minél rövidebb idő alatt érj célba úgy, hogy közben minden ellenőrzőpontot érintettél.
Fiona: Ezt mi is tudjuk. Már csak választani kellene a két irány közül.
Bess: (aggódva) De mi van, ha rosszul választunk?
Fiona: (Bess-nek mondja) Nem az előbb mondtad, hogy gyakorlatilag mindegy, melyiket választod, mert úgyis ugyanoda vezet?
James: (helyesel) Igen, tényleg ezt mondtad. Úgyhogy én balra indulok el. Ki tart velem?
Fiona: (félénken) Én még gondolkozom…
James: De ne sokáig, mert még mindig ketyeg az óra…
Bess: (határozottan) Tőlem indulhatunk.
James: Oké. (Fiona felé fordul mosolyogva) Biztos nem jössz?
Fiona: (a fejét rázza)
James: (ránéz Bess-re) Hát, akkor gyerünk.
(Elmennek, azaz elfutnak, Fiona egyedül áll az útelágazásnál egy darabig, majd pár perc múlva Lara érkezik meg. Fiona megkönnyebbülten néz fel, amikor meghallja a futás hangját, és megörül, amikor rájön, hogy a barátnője az.)
Lara: Miért nem mentél tovább?
Fiona: Nem tudtam eldönteni, hogy merre.
Lara: (értetlenül) De a térkép szerint mindegy, hogy melyik irányt választod.
Fiona: És mi van, ha nem?
Lara: Akkor itt állsz?
Fiona: Nem. (szünet) Veled megyek.

4.     jelenet

Helyszín: Még mindig az erdő, Bess és James egymás mellett futnak. Bess időnként oldalra néz, majd megtorpan.

James: (észreveszi, hogy a lány megállt, ezért lelassít) Miért álltál meg? Telik az idő.
Bess: Csak láttam valamit. (rövid szünet) Nem kell megvárnod, nyugodtan megelőzhetsz.
James: (megáll) Na, mi az?
Bess: Nem látod? Olyan, mintha kis buborékok szállnának ott. (előre mutat)
James: (tűnődve) Az lenne? Azt hittem, hogy csak a napfény szűrődik be a fák levelein keresztül, és az csillog ennyire.
Bess: Jó ötlet, de nem. (vidáman) Tisztára olyan, mintha jelezné nekünk az utat, hogy merre menjünk. Pont, mint abban a mesében. A Jancsi és Juliskában.
James: Hát ez igazán biztató.
Bess: (vidáman mosolyogva) Na, tudod, hogy hogy értem…
James: (elmosolyodik) Tudom. (mélyen a szemébe néz)
Bess: (zavarba jön) Ööö… Mennünk kellene…
James: Igaz…

5.     jelenet

Helyszín: Az erdő egy másik pontja, egy órával később. Fiona és Lara fut.

Lara: Rohadt gyökér. Mert kellett is annak pont ott lenni.
Fiona: Nem az tehet róla, hogy felbuktál benne…
Lara: (bosszúsan) Nem… (szünet) De attól még retkes lett a ruhám.
Fiona: Hidd el, nekem se jobb. Megcsípett a csalán, ráadásul úgy izzadok, mint egy igásló.
Lara: Ezzel nem vagy egyedül. (szünet)
Fiona: (lihegve) Hhhh… mennyi… vanhhh… még?
Lara: Már nem annyira sok.
Fiona: (lihegve) Hhhh… ezt… jó… hallani.
Lara: Nekem mondod…
Pár percig szó nélkül futnak, majd látják, hogy egyre ritkul előttük az erdő.
Fiona: (lihegve) Hhhh… Khöszönöm, khöszönöm… hhh… ez az! Mindjárt ott vagyunk.
Lara: Ja.
Fiona: (lihegve) Ha kiértünk az első dolgom az lesz, hogy lerogyok a fűbe, és hülyére iszom magam.
Lara: (elgondolkozik)
Kiérnek az erdőből egy tisztásra. Már szinte mindenki ott van, és pihen. Fiona ígéretéhez híven ledől a fűbe, Lara viszont furán körbenéz. Azt tudja, hogy nem nyert, és nem örül neki, de elfogadja, mint tényt. Viszont, amikor meglátja, hogy Bess és James együtt ujjonganak, mert nyertek, rosszkedvű lesz. A rosszkedve csak fokozódik, amikor meglátja, hogy a nyertesek egy igen márkás és drága buborékfújó szettet kapnak jutalmul.
Lara: Ez nem lehet igaz.
Fiona: Nem, de az.
Lara: (dühösen) Muszáj ilyen ünneprontónak lenned?
Fiona: Bocs.
Lara: Ez egyáltalán nem ér. Azt nekem kellett volna kapnom. (Fiona ijedten felül, és jelez neki, hogy hagyja abba, de nem veszi észre) Ő úgyse tud vele kezdeni semmit, hiszen egy buborékot se tud fújni, annyira béna.
Bess áll meg Lara mögött. Fiona őt látta meg közeledni, és nem akarta, hogy a lány meghallja, mit mond róla Lara, ezért ijedt meg.
Bess: Zavarok?
Lara meg akar szólalni, de Fiona közbevág.
Fiona: Nem.
Bess: Jó. (szünet) Csak ezt akartam odaadni. (odanyújtja Larának a nyereményét, de az nem veszi el)
Lara: (meglepődve) Minek?
Bess: (mosolyogva, barátságosan) Én nem tudok mit kezdeni vele. Sose voltam olyan ügyes a buborékfújásban, úgyhogy azt gondoltam, odaadom valakinek. És ki érdemelné meg jobban, mint te, a Buborék Bál királynője?
Lara: (zavarban van) Ez kedves tőled… de akkor se érdemlem meg. Te nyertél, a te jutalmad. Ha nekem adod, akkor neked mi marad?
Bess: Nekem ott van James. (szünet)
Lara: (szomorúan) Ha… ha van kedved, akkor egyszer megtaníthatnálak buborékot fújni.
Bess: (meglepődve) Ööö… oké. (szünet) De miért? Azt hittem, annak örülsz, ha minél kevesebb vetélytársad van, és nem pedig azon vagy, hogy szerezz még magadnak párat…
Lara: Úgy volt… (szünet) De egykor barátok voltunk. És én már nem akarok haragban lenni. Kezdjünk tiszta lappal.
Fiona: Az lehetetlen. A múlt örökre megmarad, kitörölhetetlenül.
Bess: Valóban… (szünet, mosolyogva) De talán meg lehetne próbálni.
Lara: (megkönnyebbülten mosolyog) Akkor nincs harag?
Bess: Nincs.
Fiona: (meglepődve kérdezi Larától) Komolyan? Még James-t is megbocsátod neki?
Lara: (kicsit szomorúan) Azt hiszem.

Vége

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése