2015. július 15., szerda

Rébb Terézia: Párkapcsolat: Csevegő-csomag (Téma: Párkapcsolat)

Szereplők:       Sanyi és Panni 1. házaspár
                        Peti és Szilvi 2. házaspár
Helyszín 1: Sanyiék lakása
Helyszín 2: Petiék lakása

Egy lakásbelsőt látunk, ahogy fény gyullad a színpad egyik felében. Benne egy házaspár, látszólag idillikus életet él. A nő a konyhában tevékenykedik, a férfi szerel valamit az ebédlőben. Hallatszanak a konyhai és a szerelési háttérzajok. A nő, Panni, és a férje, Sanyi, beszélgetnek…

SANYI: Szétszedtem. De vége. Leégett a motor. Annyi neki. Ezzel a vacakkal már nem tudunk mit kezdeni. El sem tudom képzelni, mi a fenét csináltál vele?
PANNI: Porszívóztam…
Sanyi: Majd veszel másikat… A jövő hónapban. Akkor már biztos lesz munkám. Meg a tv-t is megcsináltatjuk… Meg a mosógépet is…
Panni: Meg… Megcsináltatjuk…
Sanyi: Miért vagy megint olyan gunyoros? Ilyenkor felsőbbrendűnek érzed magad, ugye? (Most hirtelen odamegy a hűtőhöz, és kivesz egy üveg sört. Leül a fotelba, gyakorlott mozdulattal kinyitja az üveget, és lassan inni kezd.)

Első helyszínen kissé elhalványodnak a fények.
Második helyszín kivilágosodik. Egy másik lakásbelsőt látunk. A férfi, Peti, a konyhában buzgón takarít, a neje, Szilvi, a számítógép előtt ül.

SZILVI: (Kihajol a monitor mögül.) Peti! Köszönöm, hogy bevásároltál! Tudod, mennyire nem bírok cipekedni…
PETI: Mindig én vásárolok, nem?
Szilvi: De igen, ezért is köszönöm. Cirmosnak is vettél eledelt? Azt, amelyiket szereti?
Peti: Vettem. Azt, amelyiket szereti.
Szilvi: Köszönöööm. Meg azt is, hogy kitakarítottál, pedig te dolgozol, és én vagyok itthon „betegácsiba”.
Peti: Ok.(Egy újságot vesz a kezébe, összetekeri, és leüt vele egy képzeletbeli legyet. Nagyot csattan!)
Szilvi: Jaj, Peti! Úgy megijesztettél! Még a szívem is gyorsabban kezdett dobogni… Mostanában úgy megváltoztál! Alig figyelsz rám. Nem tudom, hogy tudnám megjavítani a házasságomat?
Peti: (Előveszi a mobilját. Hív valakit...)

Petiék lakása árnyékba borul.

Sanyiék lakása kivilágosodik. Panni mobilja csörög, picit tétovázva, de felveszi.

Panni: (Kicsit zavartan a neki háttal ülő Sanyira néz.) Szia, épp most gondoltam rád!  (Mosolyogva, elfordul a konyhaszekrény felé, innen csak a hátát látjuk.)
Sanyi: Kivel beszélsz? Ja, semmi közöm hozzá. (Felhajtja a maradék italt, és magában dörmög.) Búg a hangja a telefonba, mint a burukkoló galambnak. Velem egész héten nem váltott három mondatot, most meg csak úgy dől belőle a szó. Bájcsevegés, értem én, hogyne érteném. Csak fel nem foghatom… (Közelebb megy, láthatólag azért, hogy jobban hallja a beszélgetést, amikor Panni megfordul egy kicsit, ő gyorsan kivesz a hűtőből még egy sört.)
Sanyi: (Visszamegy a foteléhez, és megint a feleségéhez beszél.) Utánanézek én ennek a telefonbarátságnak, ne gondold, hogy annyiban hagyom. Elvégre az én feleségem vagy! (Leül háttal a nejének, és kinyitja a másik sört.)

Panni, elővesz egy sporttáskát és pakolni kezdi a holmijait a táskába, de addig sem teszi le a telefont.

Sanyi: Nem vagyok én egy eldobnivaló. Nincs munka. Senki nem dolgozik. Ja, hogy te?... Neked szerencséd van! De megmutatom, hogy lesz ez másképp is. Jön még kutyára teherautó!

Most megint Petiék lakására fókuszálnak a fények. Peti áll háttal a nézőtérnek mobillal a kezében, és a nézők számára alig érthetően, halkan beszél. Gesztusaiból érződik az érdeklődés, a kölcsönösség és a figyelem.

Szilvi: Miért nem tudunk mi odafigyelni egymásra? Peti, megtöltötted Cirmi tányérját eledellel? Nem is válaszolsz. Egy bólintásra sincs időd. Milyen régen volt, nem is tudom már, amikor hazajöttél mindig megcsókoltad a nyakamat. (Pityeregni kezd.) És… amikor ezt szóvá tettem, te azt mondtad, hogy soha, de soha nem kaptad vissza ezt a gyengédséget… Ez a mondat annyira fájt. Egy falat húzott közénk…

Peti most elővesz egy nagy sporttáskát, és gyorsan céltudatosan pakolni kezd. Közben végig telefonál. Mikor végez a pakolással, elköszön a telefonba, de érzékelhetően nem örökre. Kézbe veszi a táskát, egy pillantást vet a monitor előtt pityergő feleségére, majd lassan kimegy az ajtón.


Szilvi: (Ölébe veszi a macskát. Simogatni kezdi, miközben könnyeivel küzd. Puszit nyom a macska fejére.) Cirmos, drága Cirmos! Látod, mindig mondtam, hogy te vagy az egyetlen barátom…

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése