2015. augusztus 20., csütörtök

Szűcs L. Attila: Bár (Téma: Féltékenység)

Szereplők:
MÁRK: Fecó barátja.
FECÓ: Márk barátja

A két, húszas évei elején járó férfi egy bárban üldögél a sarokban lévő asztalnál. Márk az ujjai közt forgatja poharát, de még egy kortyot sem ivott. Révetegen nézi a pultos lányt Fecó háta mögött. Fecó hátrapillant, majd nevetve fordul vissza.

FECÓ: Megint ő?

MÁRK: Még mindig.

FECÓ: Na, nem mondom, szemrevaló teremtés.

MÁRK: Ugye?

FECÓ: Szeretnéd a karjaidban tartani őt, igaz?

MÁRK: Igen!

FECÓ: Beleszagolni a hajába…

MÁRK: Még jóhogy!

FECÓ: Megmarkolni azt a formás fenekét…

MÁRK: (hevesen bólogatva) Naná!

FECÓ: (ráförmedve) Akkor mi a francért nem mész oda hozzá?!

MÁRK: (habozik a válasszal) Nem tudom…

FECÓ: Mert gyáva pöcs vagy, azért!

MÁRK: Nem is!

FECÓ: Akkor rajta, Rómeó!

MÁRK: Jól van, na! (felemelkedik, de aztán visszahuppan a székbe) Várj, pont van ott valaki.

FECÓ: (odanéz, majd füttyent) Ajha, igen jó lóbőrben van a gyerek...

Egy meglehetősen jóképű fiatal férfi áll a bárpultnál, és a lánnyal beszélget. 

MÁRK: Ennek is pont most kell ott legyeskednie körülötte… Hülye fasz!

FECÓ: (mosolyogva) Csak nem féltékeny vagy?

MÁRK: (foghegyről) Én? Dehogy. Minek?

FECÓ Hát ez az. Nem is ismered a csávót, de igazából még a csajról sem tudsz semmit.

MÁRK: (rá sem hederít Fecóra) Nézd'a, hogy nevetgélnek...

FECÓ: (Márkot figyeli) Hogy?

MÁRK: Úgy. Odáig van a csávóért.

FECÓ: Fél perc után tutira…

MÁRK: Hát, de nézz már rá! Magas, vékony, izmos…

FECÓ: Te is az vagy, he!

MÁRK: De nem ennyire. (egy kis ideig hallgat, amíg alaposan szemügyre veszi a férfit) Menő napszemcsi, klafa óra… és persze sportzakó…

FECÓ: Te is fel tudsz venni egyet…

MÁRK: (némiképp ingerülten) De nem látod, baszki? Belőtt séró… igazi macsó… Gigolo.

FECÓ: Van stílusa, na. De téged mi tart vissza, hogy ilyen légy?

MÁRK: (ügyet sem vetve Fecóra) Biztos valami fostos csajozós szöveggel hülyíti. A csaj meg mindjárt kiesik a pult mögül, úgy nevet.

FECÓ: Neked is vannak jó dumáid…

MÁRK: De nem működnek… Ez meg mondhat bármit, úgy is odáig lesznek érte…

FECÓ: Tutira…

MÁRK: Itt az élő bizonyíték előtted…

FECÓ: Hogy oda ne rohanjak. Apropó… Látod, ő bezzeg odament hozzá, nem tökölt annyit, mint te…

MÁRK: Persze, de rá alapból tapadnak a nők. Ha csak leülne, már a fél bár a nyakában csüngene. Süt róla, hogy pénzes muksó.

FECÓ: Ó hát persze… a pénz.

MÁRK: He, a burzsuj görénye… két italt vesz… van pofája meghívni a pultos lányt…

FECÓ: Az stílus, öregem.

MÁRK: Áh, ez esélytelen… Hülye felszínes picsa. (feláll az asztaltól)

FECÓ: Hova mész?

MÁRK: Haza.

FECÓ: (az italra néz) Meg sem iszod?

MÁRK: (dühösen odadobja a pénzt a pohár mellé) Nem vagyok szomjas!

FECÓ: Viszont féltékeny igen…

MÁRK: Erre a pojácára ugyan nem…

Márk viharos léptekkel távozik, miközben majdnem fellök egy éppen érkező férfit.  Az új vendég is egy jóképű fiatalember, aki pulthoz sétál, átkarolja a másik férfi derekát. Kézen fogják egymást, majd koktéljaikkal az egyik asztalhoz andalognak, szerelmes pillantásokat váltva.

Fecó mosolyogva kortyol italából, majd lassú léptekkel a pulthoz sétál.

FECÓ: (a pultos lányhoz) Tudom, furán jön ki, de van kedved meginni valamit meló után?

PULTOS LÁNY: (félénken) Ne haragudj, de a barátommal megyünk moziba.

FECÓ: (kedvesen mosolyogva) Nem haragszom. Mivel tartozom?

PULTOS LÁNY: Négy ötven.

Fecó egy jóval nagyobb címletű bankjegyet nyújt át, majd enyhe fejcsóválással jelzi, hogy nem kér vissza belőle.

PULTOS LÁNY (meglepetten) Köszönöm!

FECÓ: (már a kijárat felé menet, kedélyesen hátraszólva) Nem, én köszönöm!


Vége

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése