2016. március 14., hétfő

Szűcs L. Attila: Nagy utazás (Téma: Utazás)

SZEREPLŐK:
GEDEON: Öregúr.
IMRE: Gedeonnal egyidős úr.

Gedeon és Imre egy buszon ülnek a menetirány szerinti bal oldalon. Imre az ablaknál, Gedeon kívül. Egy darabig csöndben zötykölődnek, de aztán Gedeon beszélgetést kezdeményez.

GEDEON: Na és láttad a híradót?

IMRE: Sosem néztem híradót.

GEDEON: (sóhajt) Helyes…

IMRE: Miért, te nézted?

GEDEON: Igen. (rövid csönd után) Azért ülök most itt.

IMRE: Legalább volt benne valami érdekes?

GEDEON: Megint azok a bevándorlók.

IMRE: Szerencsétlenek…

GEDEON: Egen… Most már a kerítést is kerülgethetik.


IMRE: Bezzeg a mi időnkben.

GEDEON: Ne is mondd… A bátyám ötvenhat után egy vonat aljára kapaszkodva szökött át.

IMRE: Csak nehogy megint az legyen a vége, hogy teljesen bezárnak.

GEDEON: (nevetve) Minket ez már nem fenyeget.

IMRE: Igaz. Na de volt valami kedvesebb hír is?

GEDEON: Lemingek.

IMRE: Lemingek?

GEDEON: Egen.

IMRE: Azt’ mit csináltak?

GEDEON: Mennek.

IMRE: Hova?

GEDEON: A pék tudja. Állítólag minden évben elvándorolnak. Aztán néha lepotyognak a szikláról.

IMRE: Hát már az állatok sem bírnak megmaradni a fenekükön?

GEDEON: Hát látod… Na jó, nem mondom, fiatalkoromban én is sok helyen éltem, mielőtt Pestre költöztem.

IMRE: Ez igaz. Én például Pécsről mentem fel, a feleségem Sopronból.

GEDEON: Én Szegedről. De előtte tettem egy kis kitérőt Nyíregyházára.

IMRE: (nevet) Útba esett.

GEDEON: Hát figyelj, jobban, mint az unokámnak.

IMRE: Kiment?

GEDEON: Egen. Először Németbe, aztán most meg Amerikába.

IMRE: Hűha!

GEDEON: Elég hűha. Én meg fél éve nem láttam.

IMRE: Szülei itthon maradtak?

GEDEON: Áh, a gyerekek is kimentek Ausztriába. Úgy volt, hogy én is költözöm hozzájuk. De tudod hogy van ez így öreg korunkban.

IMRE: Nem való most már nekünk az utazgatás.

GEDEON: Na jó, egyszer még belefér mondjuk.

IMRE: De csak oda.

GEDEON: Igen, csak oda. Amúgy neked meddig lesz az oda?

IMRE: A végállomásig. És te?

GEDEON: Jó neked! Én mindjárt leszállok. (kinéz az ablakon) Ó, máris a kórháznál vagyunk? Akkor szállok is! Nemsokára megszületek.

IMRE: Örültem.  Minden jót!

GEDEON: Neked is, nyugodj békében!


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése